ANANÁSZ
Földünk "ananászközpontja" Hawaii, noha ezt a gyümölcsöt csak a XVII-XVIII. században kezdték termeszteni a szigeteken. Igazi őshazája a trópusi Dél-Amerika, elsősorban a mai Paraguay területe. Innen jutott el Közép-Amerikába és az azt környező szigetekre is. 1493-ban Kolumbusz Kristóf az európaiak közül elsőként kóstolhatta meg az ananászt, földrészünkre hozatalát is neki köszönhetjük. Élettani hatása: Az érett ananász tartalmaz egy olyan enzimet-a bromelint-, amely rendkívül gyors fehérjebontó hatással rendelkezik, ezáltal csökkentheti az emésztési zavarokban szenvedők panaszait. Mivel a bromelin a konzerválási eljárás során elveszíti jótékony hatását, ezért betegségmegelőzés céljából mindig friss és érett gyümölcsöt fogyasszunk, amelynek már nincs fanyar, csípős íze. Olyan ananászt válasszunk, melynek bóbitájából könnyen ki tudjuk rántani egy levelet. Az ananászt külsőleg felhasználják gyulladt felületek kezelésére és sebészeti műtétek után előforduló sebödémák megelőzésére.
100g energiatartalma: 213kJ/51 kcal Konzerv ananászé: 327 kJ/78kcal
DATOLYA
A datolyapálma termését az ember évezredek óta gyűjti. A legrégebbi maglelet Egyiptomban került elő, a tudósok szerint i.e. 14000-ből. Ez aligha hasonlított a ma ismert fajokra, hiszen a datolya nemesítése is 8000 éves. Termesztését az ókori keleten kezdték, amit egyiptomi sírok rajzai, summer és akkád agyagtáblák bizonyítanak. A datolyát leginkább mézként használták, mert a cukrot ekkortájt még nem ismerték. Eleinte Egyiptom, majd egy ideig Palesztina jelképe volt. Egyes vallásokban a datolyapálma szárnyas levele a béke és harmónia szimbólumaként szerepelt. Élettani hatása: A fügéhez és az ananászhoz hasonlóan a friss datolya is segít az emésztésben, meggyorsítja azt. Enyhe hashajtóhatással is rendelkezik. A szárított datolya jótékony hatása a rosttartalmának köszönhető. Valójában csak réz- és káliumtartalma kiemelkedő.
100g energiatartalma: 1022 kJ/245 kcal
EGRES
Az egres a ribiszkefélék családjába tartozik. Sokáig csak a vadon termő fajokat gyűjtötték. Termesztését a XVI. században, Angliában kezdték. A népi orvoslás szerint rendszeres fogyasztása köszvény, vese-és hólyagbántalmak esetén jó hatású. Élettani hatása: Rendszeres fogyasztása segíti a bélműködést, megakadályozhatja az erek elmeszesedését. Pektin tartalma azonos az almáéval. Rendszeres fogyasztása csökkentheti a vérkoleszterinszintet, így tágabb értelemben az érelmeszesedés rizikóját csökkentő táplálkozás fontos részét képezheti. Bár csak közepes mennyiségű C- és E- vitamint tartalmaz, mégis ennek a két antioxidáns vitaminnak nagy szerepe van a szabad gyökök hatástalanításában, így a rák rizikójának csökkentésében. Ezért tanácsos rendszeres fogyasztása, főleg nyersen!
100g energiatartalma: 159kJ/38kcal
KIVI
Régi kultúrnövény, különösen őshazájában, Kínában tesznek róla korán említést. Új-Zélandon alig több mint egy évszázada termesztik, nevét az ország címerállatáról, a kivimadárról kapta. A néphagyomány főként sportolóknak ajánlja, mert fehérjebontó enzimet tartalmaz, így segíti az átlagostól eltérő összetételű étel megemésztését. Élettani hatása: A kivi rendkívül gazdag két igen fontos antioxidáns hatású anyagban: C- és E-vitaminban. Majdnem kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, és annyi E-vitamint, mint az avokadó. A vízben oldódó C-vitamin és a zsírban oldódó E-vitamin egymás hatását kiegészítik. Kiemelkedő mennyiségű még a kálium tartalma. A kivi érése meggyorsítható, ha a zacskóba zárt gyümölcs mellé érett almát rakunk, ugyanis az alma etilgázt fejleszt, és ez a kivit egy nap alatt megérleli.
100g energiatartalma: 231 kJ/55 kcal
KÖRTE
A népi gyógyászat úgy tartja, hogy a körte vérkeringés-szabályozó, vízhajtó hatású, megelőzi a fogszuvasodást és a nyelőcsőrákot. Figyelmeztetés: Az érzékeny emésztőrendszerrel rendelkezők számára nem tanácsos a bőséges nyerskörte fogyasztás, mert hányingert és migrénes fejfájást okozhat. Ezek a kellemetlen tünetek a megpárolt-főzött gyümölcsre nem érvényesek. Élettani hatása: Kedvezően befolyásolja a bélműködést, csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. A körte sok oldhatatlan élelmirostot tartalmaz. Ennek fele a gyümölcs héjában található. A körte pektintartalma megközelíti az almáét. Gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását, befolyásolja a koleszterin-anyagcserét, csökkenti a vér koleszterinszintjét.
100g energiatartalma: 209 kJ/50 kcal
FÜGE
A legenda szerint a fügét a törökök hozták magukkal Magyarországra és először a Gellért-hegy déli lejtőjén telepítették őket a kivágott szőlők helyére. A füge tápértékét elsősorban káliumtartalma adja. Fogyasztása elősegíti a vér tisztulását. B-vitaminja az emésztést és a táplálék felszívódását segíti elő. Cink tartalmának köszönhető, hogy a füge pozitívan befolyásolja az ivarmirigy és a szaporodó szervek működését. Emeli a spermák számát és gyógyítólag hat a prosztata panaszokra is. A gyulladás gyógyítása az A vitaminnal együtt történik. A füge csillapítja a légzőszervekre ható ingereket meghűlés esetén, valamint gyógyítja a gyulladásos megbetegedéseket. Rosttartalma elősegíti a bélmozgást, így székrekedés esetén is kitűnő hasznát vehetjük a fügének. Kálium tartalmának köszönhetően a szív működésére is jó hatással van. Vérnyomás csökkentő. A máj működésére is serkentőleg hat a füge.
100g friss füge energiatartalma: 180 kJ/43kcal
MANDARIN
A mandarin Kínában és Vietnamban őshonos gyümölcs. Vérkoleszterint csökkentő hatóanyagot tartalmaz. A mandarin - a narancshoz és a grépfrúithoz hasonlóan - héjában és membránjában található pektin csökkenti a vérkoleszterinszintet, így rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a vérkoleszterinszintet csökkentő táplálkozáshoz. Azokon a területeken, ahol a citrusfélék fogyasztása jelentős, a rákos megbetegedések okozta halálozási arány kisebb. Svéd kutatók megállapították, hogy a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél elenyésző volt a citrusfélék és a sárgarépa fogyasztása. Holland kutatók szerint a gyomorrák kialakulásának rizikóját csökkentik e déligyümölcsök. A citrusfélék rákellenes hatása, így a mandariné is, egyrészt az igen erős antioxidáns hatású C-vitaminnak, másrészt a magas élelmirost-tartalmuknak tulajdonítható.
100g energiatartalma: 184 kJ/44kcal
ŐSZIBARACK
Már május végén érni kezdenek az első hazai fajták, és egészen szeptember végéig találkozni lehet a sárga- és fehérhúsú, lédús és rostos őszibarackok sokaságával. A rózsafélék családjába tartozó barack, tudományos nevén: Prunus persica nagy kultúrtörténeti múltra tekint vissza. Rokonságban áll a mandulával, de távolról a szilvával és a sárgabarackkal is. Bár botanikai neve a mai Iránt, az egykori Perzsiát sejtetné őshazájának, ide azonban már a "selyemúton" érkezett Kínából. Minden bizonnyal itt volt az őshazája, és a kínaiak ma is a halhatatlanság szimbólumaként tekintenek rá. Vélhetően itt már Kr. e. 2000 környékén fogyasztották gyümölcsét. Az ókorban eljutott Nyugat-Ázsiába, Perzsiából a legendák szerint Nagy Sándor vitte Görögországba, ahol mélon Perszikón lett a neve. Majd elterjedt az egész mediterráneumban. A középkori kolostorkertekben számos fajtát neveltek és nemesítettek a szerzetesek. Franciaország és Olaszország nem egyszerűen a termesztésben, de kedvező éghajlati adottságaik következtében a nemesítésben is élen jártak - volt idő, mikor az őszibarackot francia barackként ismerték idehaza, feltételezve, hogy onnan került hozzánk. Valójában Magyarországon a 16. században ültették az első magyarországi barackfákat. 85-90 százalékos víz- és alacsony kalóriatartalma mellett az emberi szervezet számára ideális arányban tartalmaz magnéziumot és kalciumot, ami igen kevés gyümölcsről vagy zöldségről mondható el. Kifejezetten sok kálium és foszfor található benne, de számottevő a C-vitamin és a B-vitaminok mennyisége is. A belőle hasznosuló biotinok felelősek a haj és a bőr szépségéért, antioxidáns-tartalma akadályozza a rákos sejtek kialakulását, a niacinok pedig óvják a szívet és az érrendszert.
100 g energiatartalma: 167 kJ/40 kcal
MÁLNA
Régóta fogyaszt az ember málnát, erre bizonyíték, hogy a bronzkorszakból származó svájci cölöpépítményekben különféle málna- és szederfajok magvaira bukkantak. A népi orvoslás úgy tartja, hogy a málna megelőzi a hólyaggyulladást és a veseköveket. Előnyösen befolyásolja a petefészek és a belső elválasztású mirigyek működését. Kiváló vérszegénység ellen, lázbetegeknek hűsítőként. Savlekötő tulajdonságú, sok magja pedig elősegíti az emésztést. Lábadozás, szívbetegségek, kimerültség, depresszió esetén szintén segít. Gyógyítja a gyulladt fogínyt. Élettani hatásai: Szabályozza a bélműködést, megelőzheti a vastagbélrák kialakulását. Ezen tulajdonsága oldhatatlan élelmirost-tartalmának köszönhető. Felmérések igazolják, hogy az élelmirostokban gazdag táplálkozással csökkenthető a vastagbélrák kialakulásának veszélye. A málna jelentős antioxidáns hatással rendelkezik. A C-vitaminnak tulajdonítható e jótékony hatás, melyről több vizsgálat igazolta, hogy nemcsak a daganatos megbetegedéseket, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozta halálozás arányát is csökkenti. Ezen eredmény eléréséhez C- vitaminban gazdag táplálkozásra van szükség.
100g energiatartalma: 117 kJ/28 kcal
MEGGY
Nehéz nyomon követni a meggy múltját, mert a régi ábrázolásokból nem mindig derül ki egyértelműen az, hogy meggyről vagy cseresznyéről van-e szó. Őshazája a Kaukázus vidéke és Kis-Ázsia, ahol több ezer éve ismerik. Lucullus, a híres római hadvezér innen telepítette át Rómába a cseresznyével együtt, az i.e.I. században. Sokáig mostohagyereknek számított a cseresznye mellett. Termesztése csak a XVI. században lendült fel, ekkor nemesítettek több új fajtát, de elterjedése csak később kezdődött. A meggy a magyarság egyik első gyümölcse volt, amit "savanyú cseresznyének" hívtak. Sokáig csak díszfaként szolgált a gyümölcsösben: vesszőiből lugast alakítottak ki. A népi orvoslás általában húgyúti problémák esetén ajánlja. Varró Aladár Béla 1930-ban kiadott könyve szerint cukros befőttje gyenge hashajtó, a gyümölcs kocsonyájából készült tea pedig köhögéscsillapító, bélgörcsöket oszlató, fájdalmas vizelést szüntető hatású. A meggy élettani hatása: rendszeres fogyasztása jótékony hatást fejt ki a bélmozgásra. Rosttartalmánál fogva csökkenti a székrekedést és a bélrenyheséggel járó panaszokat.
100g energiatartalma: 213 kJ/51kcal
PAPAYA
A papaya a dinnyefélék családjába tartozik. Őshazája Közép-Amerika, elsősorban Mexikó és Brazília, de szinte minden trópusi és szubtrópusi országban termesztik. Az indiánoknál több száz éves szokás, hogy ha öreg állatot lőnek, akkor azt papayalevelekbe csomagolják, amitől a hús másnapra olyan lesz, mintha fiatal állatot ejtettek volna el. Ugyancsak az indiánok által ismert, hogy étkezés után papayaleveleket fogyasztva könnyebb az emésztés. A népi orvoslás a levél mellett magát a gyümölcsöt is jól ismeri, és úgy véli, hogy a papaya segíti az emésztést, kiváló a vérhas megelőzésére, továbbá krónikus bélhurut, valamint hasnyálmirigy-gyulladás esetén. Legújabban a papayakivonatot súlyos pollenallergiás esetekben az orrba csöppentik, az allergizáló virágpor feloldása céljából. Élettani hatása: Emésztési zavarok nagy hatású ellenszere, pusztítja a férgeket. A papayából kivont papain fehérje-és zsírbontó enzimeket tartalmaz. Ezen tulajdonsága alapján különböző emésztési problémák terápiájára összetett készítmények alkotórészeként alkalmazzák. További jó tulajdonsága a papain fehérjebontó enzimjeinek - az emésztőrendszer által termelt fehérjebontó enzimekkel szemben -, hogy képesek a bélférgek elpusztítására. A papain a bél nyálkahártyáját nem ingerli, nem károsítja. Kiváló sebtisztító és gyulladáscsökkentő. Külsőleg felhasználják gennyes sebek, fekélyek, gyulladt felületek kezelésére. Minél éretlenebb a papaya, annál több papaint tartalmaz.
100g energiatartalma: 163 kJ/39 kcal
SZEDER
A bronzkorból származó svájci cölöpépítmények feltárásakor előkerült magleletek szerint őseink is szorgalmasan gyűjtögették a vadszedret. A népi orvoslás a belőle készült szörpöt vagy a gyümölcs rendszeres fogyasztását vértisztítóként, vérszegénység, alacsony vérnyomás, étvágytalanság és sárgaság esetén ajánlja. Ezenkívül úgy tartja, hogy az éretlen gyümölcs, valamint a szederlevélből készült tea megszünteti a hasmenést. A levélből készült teát még vizelethajtóként, izzasztónak, a légutak és a bélcsatorna megbetegedéseinél vélik hatásosnak. Öblögetőként a száj és foghús gyulladásait is csökkenti. Élettani hatása: Serkenti a bélműködést, védelmet nyújthat az érelmeszesedés ellen. A bélműködést serkentő hatása élelmirost tartalmának köszönhető. Említésre méltó a szeder pektintartalma is, melynek jól ismert a vérkoleszterint csökkentő hatása. Antioxidáns hatással rendelkezik. Míg a rosttartalma a vastagbélrák veszélyétől óvhat, addig antioxidáns hatású C-vitaminja kiterjesztheti ezt a védelmet.
100g energiatartalma: 134 kJ/32 kcal
|
Nézd meg a sárgabarack lekvár készítését.