Linzertörténelem
A linzer klasszikus sütemény. A szocializmus egyik élmunkás aprósüteménye, az iskolai büfék örök sztárja, a cukrásztanulók egyik vizsgafeladata. A mai napig töretlen népszerűségnek örvend, akár torta formában készítjük, akár aprósüteményként kerül az asztalra.
A legenda szerint a mai Ruszwurm cukrászda egyik korábbi tulajdonosa, Richter Lénárd volt az, aki kitalálta a lekváros linzert. Állítólag egyik törzsvendége és barátja Linzer Rudolf szabadságharcos főhadnagy tiszteletére készítette. Az igazság azonban az, hogy már a szabadságharc előttről maradtak fent magyar nyelvű receptek is, amelyekben linzi formákról, linzi karikákról esik említés. A sütemény összetételét nézve már az ókori rómaiak is készítettek valami ehhez hasonlót, de az biztos, hogy a linzi torta a 17. század közepén már létező sütemény volt, nevét pedig az Ausztriában található Linz városáról kapta. Az őrölt mogyoróval vagy mandulával készített, eper-vagy ribizlilekvárral töltött torta világhírét azonban Konrad Vogel osztrák cukrász hozta el, aki elkezdte a torta tömeggyártását. Ám nálunk mégsem ez a sütemény vált igazi cukrászdai és nagymamai klasszikussá, hanem a torta tésztájából készített omlós lapok között megbújó lekvárral készített linzerkarika, ami sokszor még egy kis csokoládéköpönyeget is húzott magára, így csábítva minket. Az islert ugyan szoros unokatestvéri szálak fűzik a linzerkarikához, mégis teljesen más eredettörténettel bír. A felső-Ausztriai üdülőhelyen, Bad Ischlben működő Zauner cukrászda legendás kínálatában jelent meg először, és innen indult az Osztrák-Magyar Monarchiát meghódító útjára. A Ferenc József számára készített süteményt eredetileg rumos csokoládékrémmel készítették, de nagy hagyománya van - a linzi tortához hasonlóan - ribizlilekvárral megtölteni a lapokat.
|